[Our innovations for the reduction of postoperative pancreatic fistula output].
Dezső KelemenÁdám VargaAndrás PalkovicsSándor FerenczAndrás VereczkeiPublished in: Magyar sebeszet (2024)
Bevezetés: A posztoperatív pancreasfistula mind proximalis, mind distalis pancreatectomia után a legjelentősebb sebészi szövődménynek számít. A szakirodalomban nincs egyértelműen ajánlott, megbízható módszer ezen probléma kiküszöbölésére, emiatt történnek újítások szerte a világon. Jelen közleményünkben a technikai innovációinkról számolunk be. Anyag és módszerek: 2013. január 1-jétől 2023. november 30-ig terjedő időszakban 205 Whipple-műtétet végeztünk nyitottan, mely során a pancreatojejunalis anastomosist az általunk módosított dohányzacskó-öltéses módszerrel készítettük el. 2019. január 1. és 2023. november 30. között pedig 30 betegnél történt nyitott distalis pancreatectomia, amikor a pancreascsonkot az általunk kifejlesztett technikával, szabad rectus fascia-peritoneum grafttal fedtük, majd azt cirkuláris öltéssel rögzítettük. Közleményünkben ezen két módszerrel elért eredményeket ismertetjük. Eredmények: a demográfiai adatok megfeleltek a betegségnél szokásosnak. A posztoperatív ápolási idő és a transzfúzió igény terén észlelt különbségek tükrözték a kétféle beavatkozás eltérő invazivitását. A releváns pancreasfistula kialakulási rátája kedvező képet mutatott, Whipple-műtét után 7,3% volt, míg distalis pancreatectomát követően nem fejlődött ki. A reoperációs és a halálozási arányok megfeleltek az elvártaknak és korreláltak a műtétek kiterjedtségével. Következtetés: pancreas resectiók utáni komplikációk csökkentésére tett törekvéseink során a módosított dohányzacskó-öltéses pancreatojejunostomia és a pancreascsonk fedésére kidolgozott módszerünk egyaránt kedvező eredményekkel járt.